Nagy megtiszteltetésként, Dr. Nagy István agrárminiszter úr elfogadta meghívásunkat a kongresszusra és inspiráló megnyitó beszédet tartott a közel 700 összegyűlt kollégának.

„ A 230 éves állatorvos képzés nemcsak olyan szakembereket biztosított a történelem folyamán, akik lehetővé tették az élelmiszer ellátás biztosítást, hanem olyan értelmiségeket is, akik a polgári értékrend képviseletével biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak. Az állatorvos feladata vidéken a gazdálkodó ember hitét erősíteni, szolgálni. A parasztemberek vezetőként tekintenek az állatorvosra, ez nemcsak hatalom, hanem nagy lehetőség is, amire napjainkban is nagyon nagy szükség van. Az elmúlt évtizedek alatt az állattartás átalakult, kiürültek az ólak, egyre kevesebben, főleg a megmaradt néhány idős ember műveli a kertet. Ezzel a vidéki élet fő vonzereje szűnt meg: az önellátás adta létbiztonság és olcsó megélhetés."

Dr. Nagy István után Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora lépett a pódiumra. A Rektor úr beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”. „

A megjelentek közül talán nem mindenki tudja, hogy új agrárminiszterünk, dr. Nagy István egyetemünk professzora is, aki rendszeresen tart előadásokat és vesz részt az államvizsgákon. Aki erre az egyetemre jár, annak ez második otthonává válik, és az ide jövetel, a hazatérés jó érzés – én már 45 éve nap, mint nap megtapasztalom. A praxismenedzsment olyan dolog, amelyet mi még nem tanultunk az egyetemen – az valahogy nem hangzott el, hogy a munkánkért pénzt is kell kérni, ezért is nagyon köszönöm Móré Attilának, hogy felkarolta ezt a témát, és pótolta ezt a hiányzó képzést."

Dr. Sótonyi Péter után Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke vette át a szót, aki bizakodását fejezte az állatorvosi szakma helyzetéről és a praxismenedzsment fontosságáról is beszélt.

„A magyar állatorvosok helyzete elért oda, hogy már bizakodhatunk. Az állatorvosi kar három, szorosan együttműködő pilléren áll: az egyetem által képviselt tudomány, a kamara, és a törvényhozás, amely vonal dr. Nagy István kinevezésével megerősödött. Dr. Nagy István érti a kor problémáit és segíteni akar a törvényhozási támogatással – ezt a szándékát mutatja az is, hogy megtisztelte ezt a rendezvényt a jelenlétével és előadásával."

„Többször megkérdezték tőlem, hogy miért rendezzük meg minden évben ezt a kongresszust? Ennek több oka is van – az egyik az, hogy ha kapunk valamit, abból kötelességünk visszaadni. Visszakapni is jó érzés, ezért is tartozom köszönettel az Egyetemnek a címzetes egyetemi docensi címért, amelyre nagyon büszke vagyok, mert az itt végzett oktatási tevékenységem elismeréseként kaptam.

A másik okot dr. Lancz Endre főállatorvos fogalmazta meg: aki nem tiszteli az elődeit, azt az utódai sem fogják tisztelni. Nagy szükségünk van a lelki megerősödésre! Most jöttem haza Londonból egy hatalmas állatorvosi rendezvényről. A fő különbség az angol és a magyar kollégák között az, hogy őróluk sugárzott a boldogság. Hatalmas aura volt körülöttük, mosolyogtak, egyik sem panaszkodott. Nekünk is le kellene állni azzal, hogy minden mondatot úgy kezdünk: „az a baj, hogy…” A boldogságot hozzuk el.

Az élet nem arról szól, hogy pénzt keressünk minden áron. Ha jól csináljuk, akkor persze a pénz is meg fog jönni. Ne veszítsük el a hitünket, a magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő."

Dr. Nagy István után Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora lépett a pódiumra. A Rektor úr beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”. „

A megjelentek közül talán nem mindenki tudja, hogy új agrárminiszterünk, dr. Nagy István egyetemünk professzora is, aki rendszeresen tart előadásokat és vesz részt az államvizsgákon. Aki erre az egyetemre jár, annak ez második otthonává válik, és az ide jövetel, a hazatérés jó érzés – én már 45 éve nap, mint nap megtapasztalom. A praxismenedzsment olyan dolog, amelyet mi még nem tanultunk az egyetemen – az valahogy nem hangzott el, hogy a munkánkért pénzt is kell kérni, ezért is nagyon köszönöm Móré Attilának, hogy felkarolta ezt a témát, és pótolta ezt a hiányzó képzést."

Dr. Sótonyi Péter után Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke vette át a szót, aki bizakodását fejezte az állatorvosi szakma helyzetéről és a praxismenedzsment fontosságáról is beszélt.

„A magyar állatorvosok helyzete elért oda, hogy már bizakodhatunk. Az állatorvosi kar három, szorosan együttműködő pilléren áll: az egyetem által képviselt tudomány, a kamara, és a törvényhozás, amely vonal dr. Nagy István kinevezésével megerősödött. Dr. Nagy István érti a kor problémáit és segíteni akar a törvényhozási támogatással – ezt a szándékát mutatja az is, hogy megtisztelte ezt a rendezvényt a jelenlétével és előadásával."

Korrajz 1956-tól napjainkig. Székesfehérvár, 2018. Az AlphaVet immár 20 éve minden évben kiad egy könyvet, amellyel megajándékozza állatorvos partnereit. Két feltételnek kell teljesülnie: Állatorvos írja, és állatorvosok életéről, múltjáról, praxisáról szóljon.